2008. március 2., vasárnap
Elefántcsont-toronyból
Szerves egésszé áll össze minden. Nem is fogjuk fel apróságunkat az egészben. Önnön nagyságunkat próbáljuk hangsúlyozni. Bár egy apró fogaskerék is jelentős lehet, de ne feledjük, nem fogaskerekekből áll össze minden. Lehet vergődni a szénketrecben. Lehet kérdéseket feltenni, minden fogódzót megkérdőjelezni. Mindez annak köszönhető, hogy teljes gyökértelenségben él a szép új világban a modern ember. Nevetni támad kedvem, amikor újra és újra a határokat akarjuk feszegetni. Hiszen a határok átlépésével megszűnik az izgalom. Most már csak a józan ész, az etikus viselkedés a törzsi törvények áthágása maradt meg. Nem akarom megtudni ezek áthágása után mi jön. Lealjasulunk és maximális energiát ölünk az úgynevezett szabadságra. Mindeközben nem vesszük észre a szabadság rabszolgái lettünk, a saját egónk kerített hatalmába. Persze most lehet a következő sorokba hihetetlen próféciákat üdvözült vigyorral klimpírozni, de sajnos? nem ismerem a jövőt. Igaz, gyakran a jelent, sőt a múltat sem. Bármi elképzelhető és annak az ellenkezője is. Azonban fájdalommal tölt el az ostoba sárdobálás, az idióta személyeskedés az elmúlt korokkal szemben. Az a hozzáállás, hogy neked kék szemed, akkor nem lehet igazad és különben is szalonnát reggeliztél. Amikor minden vita végén csak fröcskölés, vagy jobb esetben agymenés, verbálbulémia következik be. Miért fáj embereknek a más meggyőződés. Nem az a gond, ha valaki meg akar győzni igazáról, hisz ez tiszta emberi szokás, hanem meggyőzés helyett véleményoktrojáció következik be. Amikor el akarja foglalni a másik a lelkemet. Serdülőkorban elfogadható hiba, de felnőtt embereknél már bűn. No persze röhej azért a nagy szektás összeborulás (igen a paradicsomban majd a bárány meg az oroszlán együtt majszolnak varas almát, mint azt megtudjuk az Őrtorony című tébolydából). Emberek vagyunk. Isten képmásai. Egyet azonban ne feledjünk: a férfi és a nő együtt képmásai Istennek. Hisz Isten nem egy szakállas Mikulás-light fura Gandalf jelmezbe öltözve. Nem tudom pontosan milyen a "Legfőbb Entitás". Van elgondolásom, de nem tartom kizárólagosnak. Azonban vannak alapjaim, amire építkezem. Az alapokat nem szabad állandóan megkérdőjelezni, hiszen összeomolhatnak. Persze a megkérdőjelezés nélkül is összeomolhatnak pusztán az idő vasfoga miatt. Azonban a hagyomány, a hosszú évek tapasztalatai alapján nem is olyan nehéz dolgunk. Azt gondolom az emberiség nagy bűnei közé tartozik a paradicsomi kiűzetés, Jézus keresztre feszítése mellett a felvilágosodás és annak következményei. Mindhárom esetében olyan dolgok kerültek megkérdőjelezésre, melyek addig tabuk voltak és nem véletlenül. Ezek után hol tartunk most? Nem tudom. Vannak rossz és még rosszabb jelek. De vannak jó jelek is. Minden esetre úgy gondolom nagy változások lesznek még életünkben, amiket vagy így vagy úgy fel kell dolgoznunk és el kell fogadnunk. Vagy nem. Akkor persze irány az elefántcsont-torony és szépen kipingálhatjuk falait, de amikor egyszer-egyszer kinézünk belőle lehet megijedünk, mert végülis saját tükérképünk mered vissza és vádolva elítél.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése